A kéz védelménél különösen oda kell figyelni a megfelelő védőeszközökre, hiszen a veszélyek ugyanazok és ugyanolyan formában jelentkeznek, mint testünk többi részénél, de a kezünkkel közvetlenül érintkezünk a veszélyforrással. Ezért sokkal intenzívebben érzékeljük ezeket.
A mechanikai sérülések adódhatnak a tárgyak megfogásakor, szűk helyekre való benyúláskor, vagy több elmozduló eszköztől. Ezek általában a bőr felületi sérülései, horzsolódása, felszakadása, vagy a csontok törése lehet. Éles tárgyakkal való munkavégzés, ezek mozgatása közben a bőr az izomzat ill. az erek átvágásának veszélye is fennáll. Ez sokkal veszélyesebb, mint a felületi horzsolódás, mert intenzívebb vérzéssel jár, különösen csukló környékén történő sérüléskor, az ütőér miatt. Hegyes tárgyakkal végzett munka esetén mély sebek keletkezhetnek. A szúrt sebek a csontok sérüléseit is okozhatják.
A sugárzó hő, a kicsapódó lángok, vagy a fröccsenő, forró, olvadt anyagok első, másod ill. harmadfokú égési sérüléseket okozhatnak. A legnagyobb veszélyt a forró tárgyak megfogása jelenti, ami védelem nélküli érintkezéskor azok elejtését, vagy eldobását eredményezi, ami további kockázatot jelent nemcsak a védőeszköz viselőjére, hanem a környezetében dolgozókra is.
A hideg környezet károsító hatásait említettük a testvédelem fejezetben. Fontos a megfelelő hőszigetelés biztosítása, mert az ujjak elfagyása esetén roncsolódnak az izomszövetek és az idegsejtek is. Súlyos esetben amputációhoz vezethet a károsodás. A másik komoly veszélyt jelenti a hideg tárgyak megfogása. Bőrünk állandó nedvessége miatt az ujjaink odafagyhatnak a hideg tárgyhoz. Ezek súlyos roncsolásokat végezhetnek a bőrön és az alatta levő izomszövetekben is. A tárgy eltávolítása letépheti a bőrt, és az égési sérüléshez hasonló károsodásokat okozhat.
A veszélyes anyagok megjelenési formája nagyon sokféle lehet:
- gáznemű
- permet, köd vagy aeroszol,
- szilárd részecskék, vagy
- fröccsenő folyadék.
Komoly problémát okozhatnak ezek a vegyszerek, gázok, mivel a kezünkkel is érintkezhetnek a szállításuk során. A különféle manipulatív tevékenységek során a vegyszerek a bőrre kerülve felületi roncsolódást, marást, ill. égési sérüléshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Ezek látható sérülések. Sokkal nagyobb problémát okoz azoknak a veszélyes anyagoknak a hatása, amelyek a bőrön keresztül szívódnak fel, mivel ezeknek szemmel látható nyoma nincs. A biológiai veszélyek, mikroorganizmusok, különféle vírusos, vagy bakteriológiai fertőzéseket, míg a mérgező anyagok toxikus hatásokat okozhatnak. Ennek következtében mérgezési tünetek, rákos megbetegedések, ill. súlyos esetben elhalálozás is lehet a végeredmény. Ilyen szempontból a kezünk a legfrekventáltabb felület, mivel nagyon hosszú időn keresztül, vagy sűrűbben érintkezhetünk ezekkel a veszélyes anyagokkal, mint testünk bőrfelületének más részei. Ide tartoznak még az ionizáló sugárzásban és a radioaktív részecskékkel szennyezett anyagokkal végzett munkák is.
Nézze meg a védőkesztyű típusokat.
Itt elsősorban nem csak az emberre jelent veszélyt a sztatikus feltöltődés, hanem a különféle elektrotechnikai technológiák alkalmazása során a terméket kell védeni a legkisebb feszültségű feltöltődéstől is. Ezek tönkre tehetik a mikroelektronikai alkatrészeket. A gyógyszergyártás során hasonló probléma léphet fel a finompor alakban alkalmazott alapanyagokkal való érintkezés során. A sztatikus feltöltődés miatt a finomporok a kézre, ill. a nem megfelelővédőkesztyűre tapadhatnak.
Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezés esetén fennáll az áramütés veszélye. A legveszélyesebb a kézzel történő érintés, mivel az áramkör zárása a teljes testen keresztül, így a szívet is érintve, jön létre. Izomgörcshöz, ill. a szív leállásához is vezethet. A másik potenciális veszély a kéz megégése, mivel ez van a legközelebb az ívhúzás magjához, ahol a hőmérséklet elérheti a 3000 ºC-t.
MSZ EN 420
Általános követelmények.
MSZ EN 388: 2016
Súrlódásállósági, vágásvédelmi (Couptest), kopásállósági, szúrásállósági, EN ISO 13997 vágásvédelmi vizsgálatok.
MSZ EN 407
Termikus kockázatok elleni vizsgálatok.
MSZ EN 511
Hideg elleni vizsgálatok.
MSZ EN 421
Ionizáló sugárzássalés radioaktív szennyeződésekkel szembeni vizsgálatok.
MSZ EN 374-1
Vegyszerekkel és mikroorganizmusokkal szembeni vizsgálatok.
MSZ EN 374-2
Vízállósággal és alacsony koncentrációjú vegyszerekkel (pl.: tisztítószerek) szembeni vizsgálat
MSZ EN 374-3
Vegyszerek áthatolásával szembeni vizsgálatok.
MSZ EN 60903
Villamos feszültséggel szembeni vizsgálatok.
MSZ EN 1082-1
Kézi kések vágásai és szúrásai elleni vizsgálatok (lánckesztyűk).
Kalapácsjel:
A kalapácsjel alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének. Amelyik helyen X áll, azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak. (A teljesítményszintek zárójelben jelölve.)
1
2
3
4
5
A (1-4) Kopásállóság (ciklus)
>100
>500
>2000
>8000
B (1-5) Vágással Szembeni ellenállás (indexszám)
>1,2
>2,5
>5,0
>10,0
>20,0
C (1-4) Szakítószilárdság (N)
>10
>25
>50
>75
D (1-4) Átszúrással szembeni ellenállás (N)
>20
>60
>150
Késjel:
Jelentése, hogy a védőkesztyűn elvégezték a vágással szembeni ellenállás vizsgálatot leeső éles tárgy esetén. A vágási vizsgálat 1050g tömegű fém penge, 150mm magasságból való leejtésével történik.
Lángjel:
A lángjel alatt elhelyezkedő 6 számjegy jelöli, hogy milyen termikus ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Itt is az X, a szám helyett, azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.
(A teljesítményszintek zárójelben jelölve.)
A (1-4) Gyúlékonysággal szembeni ellenállás
<20”
<10”
<3”
<2”
B (1-4) Kontakt hővel szembeni ellenállás >15 másodperc
100ºC
250ºC
350ºC
500ºC
C (1-4) Konvektív hővel szembeni ellenállás
>4”
>7”
>10”
>18”
D (1-4) Sugárzó hővel szembeni ellenállás
>5”
>30”
>90”
>150”
E (1-4) Olvadt fém kismértékű fröccsenésével szembeni ellenállás
>5
>15
>35
F (1-4) Olvadt fém nagymértékű fröccsenésével szembeni ellenállás
>30
>120
>200
Jégvirágjel:
A jégvirágjel alatt elhelyezkedő 3 számjegy jelöli, hogy milyen hidegártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.
A (1-4) Konvektív hideggel szembeni ellenállás ºC/W/m²
>0,10
>0,15
>0,22
>0,33
B (1-4) Kontakt hideggel szembeni ellenállás ºC/W/m²
>0,025
>0,05
C (0-1) Vízállóság megfelel, ha a víz min. 30 percig nem hatol át a védőkesztyűn.
EN ISO 374-1 szabvány: 2016
Három tesztmódszeren alapul :
1. Az EN 374-2: 2014 szabványnak megfelelő behatolási teszt
2. Az EN 374-3 szabványt váltó EN 16523-1: 2015 szabványnak megfelelő áteresztési teszt
3. Az EN 374-4: 2013 szabványnak megfelelő károsodási teszt
A listában található vegyszerek elleni védettség kijelentéséhez áteresztési, és mostantól károsodási tesztet kell végezni. A károsodási teszt eredményének meg kell jelennie az információs cédulán.
1 piktogram & 3 három kesztyűtípus
6 új vegyszer került fel a veszélyes vegyületek listájára
EN ISO 374-5 szabvány: 2016
A kesztyűknek meg kell felelniük az EN 341-2:2015 szabványnak megfelelő behatolásvédelmi teszten. Megjelent a vírusok elleni védettség kijelentésének lehetősége, ha a kesztyű átmegy az ISO 16604:2004 szabvány (B módszer)tesztjén.
Szikrakisülés jel:
Ez a piktogram jelöli, hogy a védőkesztyű sztatikus feltöltődési körülmények között használható. A teszteredménye 1MΩ -100 MΩ közé esik.
Kettős háromszög:
Az egymásra helyezett két háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyű típusok jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során, és hogy milyen használati feszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyű típusok.
00
500 Volt használati feszültségig
0
1000 Volt használati feszültségig
7500 Volt használati feszültségig
17000 Volt használati feszültségig
26500 Volt használati feszültségig
36000 Volthasználati feszültségig
Ma már a gyakorlati életben alig van olyan munkakörülmény, ahol ne használnának valamilyen védelmi képességgel rendelkező védőkesztyűt. A védőkesztyű kiválasztásánál körültekintően kell eljárni, hogy az előző fejezetben felvázolt védelmi szinteknek megfelelő védőkesztyűt tudjuk kiválasztani.
A mechanikai védőkesztyű típusok kiválasztásánál alapvető fontosságú, hogy a védőkesztyű megfelelő kopás állóságú legyen. Az előző fejezet (6.2.2.1.) táblázata alapján megállapíthatjuk, hogy az 1-es és 4-es szintű kopásállóság közötti differencia nem négyszeres, hanem 80 szoros. Normál anyagmozgatási feladatoknál ezért bőven elegendő az 1-es vagy a 2-es szintű védelem biztosítása. Azokon a területeken, ahol érdes felületű tárgyakat, lemezeket kell mozgatnunk, ott minden esetben a magasabb (3-as vagy 4-es) szintű védelmet kell biztosítanunk. Ezzel párosul a vágás elleni védelem. Éles tárgyak mozgatásakor, lemezmegmunkáláskor magasabb szintű (4-es vagy 5-ös) védelmet kell biztosítani. Fémforgácsolással, üveggel dolgozók részére közepes, vagy jó átszúrással szembeni ellenállást nyújtó védőkesztyű használata indokolt.
Azoknak a védőkesztyű típusoknak a kiválasztásánál, amelyek rendeltetése a kéz megvédése a hő és láng hatása ellen, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük. A hősugárzás és hőátadás elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan szigetelési együtthatónak kell jellemeznie, ami szerint azok ellenállnak a kontakt hő és a sugárzó hő áramlásának.
Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek (pl.: cérna) magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye. A 6.2.2.2. pontban megadott kontakt hő elleni vizsgálatok csak 500º C-ig terjednek. Ennél nagyobb védelmi fokozatú védőkesztyű típusok esetén a gyártók megadják, hogy milyen hőmérsékleten, hány másodpercig bírja a védőkesztyű.
Az erős hősugárzású területen használni kívánt védőkesztyű típusok külső részének minden esetben hő visszaverő tulajdonsággal (pl.: alupigmentált) kell rendelkeznie, hogy a hősugárzást visszaverje. Az a védőkesztyű, amely forró vagy olvadó anyagok fröccsenése veszélyének van kitéve, lepergető tulajdonsággal kell rendelkezzen, hogy felületén semmilyen anyag ne tapadjon meg, mivel az rontja a védelmi képességét.
Azok a védőkesztyűk, amelyek lánggal véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadnak el a láng hatására, és nem segítik elő annak terjedését. A védőkesztyűn keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a kéz teljes kockázatot jelent az egészségre. Amennyiben szükséges olyan réteggel kell ellátni, amely ellenáll a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okoz égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt. Ebben az esetben akár több rétegű védőkesztyűt kell alkalmazni.
Annak a védőkesztyűnek, amely biztosítja a kéz védelmét a hideg ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkeznie. A vékony, de jó melegtartó képességgel rendelkező védőkesztyű típusok előnyösebbek, mert kevésbé akadályozzák a mozgást. Különös tekintettel kell lenni kiválasztáskor a téli, külső szabad területeken végzett munkák során, mert ebben az esetben oda kell figyelni a megfelelő szélzárásra és vízlepergető tulajdonságra is. Különösen fontos a kontakt hideg elleni védelem és a vízállóság együttes megléte olyan helyeken, ahol fagyott külső rétegeket kell megfogni. (lásd: a 6.2.2.6. pontot) Ezeket minden esetben figyelembe kell venni a viselési ill. a hideg közegben eltöltött munkaidő meghatározása során, különös tekintettel az extrém körülményekre (pl.: hűtőházi munkák).
Azoknak a védőkesztyű típusoknak, amelyeknek meg kell gátolniuk a bőr felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal szemben, és nem engedhetik az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőkesztyű típusokat készítették. Ha bizonyos veszélyes anyagok nagy áthatoló képességgel rendelkeznek a legjobb védőkesztyű típusokkal szemben is, akkor korlátozni kell a kesztyű viselhetőségi idejét. A vegyszerállósági vizsgálatokon megfelelt védőkesztyű típusokon jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok kódját. (Lásd a 6.2.2.4. pont táblázatát.) A jelölésnek megfelelő védőkesztyűt kell alkalmazni a mikroorganizmusok, az ionizáló sugárzás és a radioaktív szennyezettségű részecskék ellen.
A felületi sztatikus feltöltődések elleni védelemre, csak az ennek megfelelően bevizsgált védőkesztyű alkalmazható.
Az áramütés elleni védőkesztyű kiválasztásánál nagyon fontos az alkalmazott feszültségnek megfelelő védelmi osztály figyelembe vétele. (Lásd a 6.2.2.6. pont táblázatát.)
Mechanikai védőkesztyű típusokat kell használni az alábbi területeken:
- gépgyártás,
- autógyártás,
- fémtömegcikk gyártás,
- fémmegmunkálás,
- bányászat,
- erdőgazdaság, fakitermelés,
- húsipar, (lánckesztyű)
- logisztika, szállítmányozás, anyagmozgatás,
- építőipar,
- szolgáltató iparágak,
- mezőgazdaság.
Hő- és lánghatás elleni védőkesztyű típusokat kell használni az alábbi ipari területeken:
- acélipari nyersanyaggyártás,
- fémfeldolgozás,
- alumíniumipari feldolgozás,
- öntödék, kemencék,
- melegüzemek,
- kazánok,
- hegesztés,
- pékség.
Hideg elleni védőkesztyű típusokat kell használniaz alábbi területeken:
- külső munkaterületeken télen,
- szállítmányozás,
- egyéb szolgáltató iparágak,
- hűtőházak,
Veszélyes anyagok elleni védőkesztyűt kell alkalmazni az alábbi területeken:
- olajipar,
- vegyipar,
- gyógyszergyártás,
- kozmetikaipar,
- konzervipar,
- élelmiszeripar,
- húsipar.
Sztatikus feltöltődés elleni védőkesztyűt kell minden olyan területen használni, ahol az elektromos feltöltődésből adódó kisülés veszélyeztetheti a termékgyártást, magát a terméket, ill. avédőkesztyű viselőjét.
Elektromos szigetelő védőkesztyűt kell használni az alábbi villamosipari területeken:
- elektromos szolgáltatóipar,
- erőművek,
- transzformátorházak.
Nézze meg széles védőkesztyű választékunkat.